2015. március 14., szombat

8. fejezet - Vidámpark

Szijasztok!

Tudom, tudom. Borzalmas bloggerina vagyok. Se nem felvételiztem és nem is voltam beteg. Egyszerűen csak nem volt időm. Imádok írni, de vannak a hülye tanárok akik iratnak hülye TZ-ket, ráadásul nincsenek tekintettel a bloggerekre (ha tudnának a gyerekek irományaikról akkor... Hű).
Sajnos az előző részhez nem érkezett komi és kicsit elszomorodtam. Kövi rész 2-3-4 komi után jön. Remélem most sikerül élvezetes pillanatokat csalnom a szombat délutánotokba.
Ha tetszett iratkozzatok fel és kommenteljetek! :) Jó olvasást!



~Ashton
A mai nap egyenesen fantasztikus volt.
Jamie teljesen lefoglalta a minden napjaimat. Teljesen behálózott. Liz születésnapja döbbentett rá arra, hogy mennyire eltávolodtam a srácoktól és Liztől. Nem tudtam felfogni, hogy, hogy lehettem ekkora tapló. Cart, a menedzserünk is eléggé kiakadt rám és fél  órán át csak ordítozott, hogy most a banda érdekét kell néznem és ha azt akarom, hogy legyen egy jó, befutó zenekarunk akkor azért meg kell dolgoznunk. Pontosabban nekem eléggé kellene hajtanom, mert Cal és Mikey kiakadtak. Luke megértett, mert neki mindent elmondtam. Nem azért, mert buzi lennék vagy biszex, hanem, mert benne bízom a leginkább.
-...kell egy csaj.- fordítottam a figyelmem ismét Calum felé. Eddig csak beszélt és beszélt és beszélt.
-He?
-Most mondd, hogy nem figyeltél és kezdjem újra!
-Bocs.
-Neked viszont úgy látom van kin agyalnod. Na én mentem.- állt fel a fél vacsoráját az asztalnál hagyva.
Bizony van kin agyalnom... ~

-Leszel a partnerem a nyári bálon?- tette fel a kérdést Connor. A szívem annyira zakatolt, hogy azt hittem rosszul Hallottam. Partner?
-Partner mi? Értem Connor...- mondtam és a kis táskámat hozzá vágtam. Szerencse, hogy a telót otthon hagytam. Na de akkor is! A partnere? Azt hittem, hogy megkéri, hogy legyek a barátnője vagy mi.
-De most...
-Semmi de most. Pontosabban most vagy elmész vagy Elmegyek. Kérem a mobilod.- mondtam szúrós szemekkel.
A telóját készségesen átnyújtotta...volna, ha nem ránt magához.
Az arcunk közt csupán tíz centi lehetett vagy kevesebb.
-Mindent szépen sorban hercegnő.- mondta és Közelebb hajolt hozzám.
A következő pillanatban az ajkai az enyémeimre tapadtak, nem engedve levegőt véve. Beletúrtam a hajába, aminek egy elégedett csókba fulladt morgás lett.
-Veszettül jól csókolsz.- mormolta a számba.
-Jó volt a mesterem.
-Akkor leszel a barátnőm?
-Egy ilyen csóksorozat után merne valaki nemet mondani?
-Senki.- újból és újból megcsókolt.
Miután a csókcsatát abbahagytuk elindultunk egy sétányra a parton. A cipőinktől megváltunk, mert Connornak melege lett nekem meg elegem. Nekem ez a cipő túl magas. Az alacsonhoz vagyok szokva.
A part ki volt világítva.
Leültünk a homokba és hol beszéltünk, hol csókolóztunk, hol pedig a csillagokat néztük. De volt amikor egyszerűen csak a másikat csodáltak.
Egy heves csók után egy megőrjítő gondolat száguldott át az agyamon.
Majdnem jobban csókol Ashnél.
Egy kicsit kiülhetett az arcomra, mert Connor megkérdezte, hogy ne vigyen- e haza. Bólintottam és megcsókoltam.

A kapu előtt először mind a ketten csak álltunk, várva a másikra, de magától értetődően egymásnak estünk. Szerintem már tíz perce csókolózhattunk a kapuban, amikor valaki megköszörülte a torkát.
-Khm...
Ahogy féltepillantottam a bátyámat láttam meg.
-Már megyek is.- mondta Connor egy utolsó csók kíséretében.
-Cső.
-Szia.- köszöntem Mikeynak és megöleltem.
-Látom jó kedvetekben vagytok...- nézett Connor kocsija után.
-A lehető legjobban.- vigyorogtam- Kaja?
-Azt ne mondd, hogy éhes vagy!
-Te mondtad. De igen. Az vagyok. Az étterem kimaradt egy kis konfliktus miatt. Vacsi közben elmesélem.
-Előbb öltözz át.- mondta és betuszkolt a szobámba.
Szerencsére egyedül le tudtam öltözni. A felöltözés szenvedés volt. Most legalább könnyebb volt. Átvettem egy topot és egy shortot és lelibegtem.
-Van szendvics estéről, esetleg egy kis grillcsirke vagy ha ezeket nem kérsz akkor csinálsz magadnak.
-C verzió. Az első kettő nem hangzik olyan jól. Amúgy mi volt este, hogy van kaja?
-Hát átjött Brooke, Jamie és Anne.
-Kik?- néztem rá összeszűkült szemmel.
-Brooke a barátnőm.
-Igen. Eddig megy.
-Jamie Ash exe és most Calra ment rá. De ezzel csak Asht akarja féltékenyíteni.
-Értem. És Anne?
-Ő Luke csaja. Végre talált valakit.
-És kik voltak itt az este? Vagyis hányan voltatok?
-Heten.
-Party. Rendbeeeeen.
-Na most mesélj te.
-Hát addig minden okés, hogy elmentünk, megnéztük. Aztán olyan kilenckor jöttünk ki. Connor nagyon ideges volt és hát megkérdeztem, hogy minden rendben van- e erre ő kiakadt és azt mondta, hogy ideges amiatt mert nem tudta, hogy hogy kérdezze meg tőlem azt, hogy...
-Legyél a barátnője.- Szólt közbe Mikey.
-Én is azt hittem. De aztán meg nálam szakad el a húr, mert azt kérdezte, hogy leszek- e a partnere a nyári bálon. Huh. És a táskám hozzá vágtam teljes erőből.
-Uh. Fájhatott.
-Biztos. Aztán mondom felhívlak, hogy Gyere értem. De a mobilom itthon maradt.- tettem be a mikróba a szendvicsem- És volt terv, nincs terv. Eszembe jutott, hogy Connornak van telefonja. Elkértem tőle. Pontosabban követeltem, hogy addja oda. Nem adta, mert megcsókolt. Aztán kimentünk a partra...
-Innen ismerős. Smár, Csillagok, duma, smár, smár, homok.
-Na igen. Köbö.
-Ugye tudod, hogy éjfél van?
-Jah. Holnap úgysincs semmi.
-Vagy mégis.- mondta Mikey.
-Mi?
-Hát először is fellépés. Másodszor pedig vidámpark.
-Ezt ki találta ki és mikor. És kik mennek?
-Cal ötlete volt. És akik ott lesznek, azok a Fiúk a csajok, te és Connor illetve Dave és Mark. Tizenegyen leszünk.
-Szupeeer. Akkor mér' nem mondtad ezt akkor amikor hazajöttem? Nem fogok tudni pihenni...- ásítottam.
-Dehogynem. Majd a szellemvasúton.- vigyorgott.


-Reggeeeeelt'! - ugrott rám Luke.
-Neked is.- nyavajogtam- Idő?
-Mint a tenger.
-Pofoszavvan?- ásítottam.
-He?
-Pontosabban?
-Jah. Kilenc.
-Mikor indulok te agyhalott?- becéztem meg hátha leszáll rólam.
-Miután megcsikiztelek.- röhögött és egy újjal kezdte böködni a bordám.
-Neeeeee! Ne csinááld!
-Luke! Szállj le a csajomról!- szólalt meg Connor.
-Ne mán'! Kezdtem élvezni.
-Akkor Menj Anne-hez.
-Kihez?- kérdezték egyszerre.
-Nem ő volt itt tegnap veled Luke?
-Jah de. Elfelejtettem.- vigyorgott.
-Én meg megjegyeztem.- jött be - gondolom - Anne és Luke ölébe ült, majd csókot nyomott a szájára.
-Hercegnő te sem maradhatsz ki.- mondta Connor és bemászott mellém az ágyba és hosszú ráérős csókott adott.- Jó reggelt!- suttogta a fülembe.
-Gerlepárok! Gye... Pfúj!- szörnyedt el Cal. Legalábbis a hangjából ez hallatszott.- Naaa! Hé! Álljatok már leee! Lesz kaja is! Azt faljátok ne egymást!
-Mennünk kéne.- mondtam suttogva.
-Majd később Folytatjuk ezt.- mondta Connor és kimászott mellőlem, csatlakozva a szobámat elhagyó Luke-hoz.
-Szerintem még nem ismerjük egymást.- mondta Anne.
-Liz vagyok, Mikey húga.
-Én Anne, Ash húga.
-KIÉÉÉ?- sipítottam.
-Ashtoné. Nem ismered?
-De. Dehogynem. Persze. Nem tudtam, hogy van húga.
-Nem dicsekszik vele. - vigyorgott.
-Van különösebb oka?
-Igazából nem, nincs. Csak ritkán látjuk egymást. Most, hogy felmondtam Chicagóban eljöttem ide. Itt fogok dolgozni és itt tervezek élni. Majd lakom a fiúkkal.
-Akkor üdv itthon.- vigyorogtam.
-Itt laknak?- csodálkozott.
-Jah. Már egy ideje. Nem tudom, mi lett az előző lakásukkal. Itt elférnek. Most már nem is tudom, hogy hogyan élhettem eddig ebben a nagy házban zaj nélkül.
-Mióta laksz itt?
-Csupán három éve.
-Na látom ismerkedtek.- jött be Ash.
-Ash, nem tanítottak meg kopogni?- vigyorogtam és kiugrottam az ágyból és ráugrottam Ashre.
-Hát ezt mért' kaptam?
-Mert végre nem vagy elzárkózott és újra a regi haverom vagy.
-Kösz.
-Szivesen.
-Anne, majd szeretnék veled beszélni.
-Rendben.- bólintott.
Mikor Ash kiment kisebb csönd lepte el a szobám.
-Ashnek sokat jelentessz.- suttogta Anne.
-Tudom.- mivel nem akartam folytatni ezt a beszélgetést, bunkó és angol módon távoztam.
-Csak nem ki birtál kelni az ágyból?- szólalt meg a hang. A hang amitől majdnem a falra másztam fel.
Jamie.
-Jó étvágyat mindenkinek.- mosolyogtam- Én most nem ennék. Nem sokára jövök. Leugrok a fodrászatba.

Az utcára kilépve, Rájöttem, hogy se cipőm, se utcai ruhám. Szerencsére vállalhatóan néztem ki. Mezítláb meg amúgy is szoktak járni.
Annie- hez belépve a fodrásszalonba nyugodság töltött el.
-Szija csajszi.- vigyorgott- Mi járatban?
-Meddig dolgozol?
-Igazából ma nem dolgozok. Csak bejöttem, mert itt hagytam egy két otthoni cuccom.
-Ez fantasztikus! Akkor van kedved Vidámparkba menni?
-Van hát.
-Rendbeeeen. Akkor Gyere velem. A skacokkal meg csajaikkal meg néhány haverral megyünk.
-Hányan leszünk?
-Veled együtt tizenketten.- mondtam.
-Ez...huh.

-Ott lesz a pasim is.- vigyorogtam.
-Akkor megyek.
-Csak még haza kell ruccannom, hogy felvegyek valami nem pizsamát.
-Mér' abba jöttél?- vonta fel a szemöldökét.
-Abba menekültem.

-Tehát ha jól értem, akkor féltékeny vagy?- kérdezte a sztory után.
-Nem.
Csendben mentünk be a lakásba.
-Halihó. Megjöttem!- ordítottam.
Csend.
-Ezek meg hova a francba tűntek?- motyogtam.
-Hívd fel a bátyád.- ajánlotta Annie.
Hát hívtam.
-Csá Liz.
-Hello. Merre vagytok?- kérdeztem idegesen, mire vidám választ kaptam.
-Úton. Hupsz. Te kivel jössz? Mer' 3 kocsival vagyunk... Hát van asszondja', hogy Ashék, Lukeék és mi. Nálunk Calum vezet.
-Annie- vel vagyok otthon.- mondtam mérgesen.
-Oh. Pillanat.
Letette.
-Hát bazd meg, ezek itt hagytak. Érted? Még Connor is. A pasi.
-Nyugi Liz.
-Ashék visszafordultak érted.- vettem fel a telefont.
-Kik?
-Ash és Connor.
-Hát ez szuper. Amúgy...na mindegy.
Ezt a beszélgetést nem voltam hajlandó folytatni. Mikey olyan volt, mint egy részeg. Bár nagyon vidám volt a hangja, simán Elment volna piásnak.
-Itt vannak a felmentők.- szakított ki a dühömből Annie.
-Na de jó.
Nem. Nem fogok Mostmár átöltözni. Felvettem egy balerina cipőt és gyönyörű mosollyal kimentem üdvözölni Connort.
-Szia szivem.- jött hozzám, hogy megöleljen.
-Szia Connor. Csak nem elfelejtettél valamit?
-Öö nem vittem pénzt?- vigyorgott.
-Nem, bazd meg! ENGEM!
-Nem szándékosan hagytunk itt. Azt hiszed? Mert mi azt hittük, hogy külön kocsival mész.
-Pff na ja. Nincs is kocsim.
-Bocsáss meg.- mondta bociszemekkel. Ennek nem tudtam ellen állni.
-Semmi baj édes.- és megcsókoltam.
-Na gyerekek elég a nagy nyáladzásból, szinglik is jelen vannak.- szólalt meg Annie.
-Amúgy te ki is vagy?- kérdezte Ash.
-A barátnőm és egyben a fodrászom, Annie.
-Örvendek. Akkor mindenki kocsira fel! Pontosabban kocsiba be!




***


-Nah végre, hogy Megjött az elveszett csapatocska!- szólalt meg Jamie. Asszem' le fogom ütni.
-Jamie, kímélj meg minket magadtól.
Valamit motyogott a szőkeség, de aztán békén hagyott minket.
-Akkor irány a Vidámpark!- szólalt meg Mikey. A jegypénztárakhoz besorakoztunk és elkezdődött az eszméletlen nagy beoltogatás és poénkodás. Mindenki nevetett valakivel, miközben próbált nem megfulladni. Anne már könnyezett a röhögéstől. Nem tehetnek róla a Fiúk de áldott jó humoruk van és nem is nagyon titkolják.
Karszalaggal a kezünkönk beléptünk a nagy betűs Játékba.
-Hol kezdjük?- kérdezte Brooke.
-Szerintem a körhintánál...- javasoltam.
-...aztán a Hullámvasút...- szólalt meg Luke.
-...majd a Ringispil...- mondta Cal.
-...esetleg Vizifoci...- dobta be az ötletet Ash.
-...na és a kötelező program utolsó része, Liz kedvence, a Szellemvasút!- fejezte be Mikey a programot. Engem itten ki akarnak készíteni.
-Ezt jól megbeszéltétek.- vigyorgott Connor.
-Na ja. Előre van mára egy programfüzetünk.- mondtam.




-Mint mondtam Liz, ezt nem fogod túlélni!- vigyorgott Luke. Egyik este beszéltük, hogy a Vidámpark az Számomra 2 in 1 version mert imádom meg játékok meg minden, de kidobom a taccsot ha kaja után Hullámvasutazak vagy valami ilyesmit csinálok. És igen én éhes voltam és ettem.
-A körhinta csak nem lesz olyan vészes...- reménykedtem, hogy igazam lesz.
-Majd meglátod...
Mindannyian elfoglaltuk a helyeinket.
Teljesen nyugodtan ültem, tudván multkor nem volt rettentően vészes.
Lassan beindult a hinta. Először még leért a lábam, aztán egyre gyorsult a hinta és ezzel együtt emelkedett is felfelé. Elkezdődtek a sikítások. Mostmár kicsit megingott a biztonságérzetem. A hinta gyorsult és a gyomrom is megérezte.
-Vííííí!- kezdtem el én is sikítani. Rákapaszkodtam a hinta láncára és élveztem ezt a félig antigravi* érzést. Már több, mint öt perce egyre csak gyorsult és most kezdtem el megérezni, hogy mintha lassulna. Akkor ott helyben kijelenthetem, hogy én voltam a világegyetem legboldogabb embere.




***


-Nos drága hugom, most jön az élvezetek élvezete.- veregette meg a hátam Mikey.
-Rendben, rendben. Eddig mindent túléltem, ezt is túl fogom.- jelentettem ki. Habár akkor még nem tudtam, hogy...
-Beszállás!- kiáltotta el magát a Szellemvasutas srác.
-Na gyerünk, gyerünk!- sürgetett Cal.
-Megyek már.
Egy kocsiba négyen fértünk el. A kocsiba beült mellém Connor és még Ash és ... Jamie.
Juhu!
-Jamie, kiszállás! Connor te is.- jött a kocsinkhoz Luke- Mikey szeretne a húga mellett lenni ezen a szép utazáson.
-Na de én voltam itt előbb!- nyafogott Jamie.
-Leszarom. Szállj ki.- parancsolta Luke.
-Pöcs...- dohogott a Barbie-baba.
-Connor lécci te issss!- kezdett lányos nyávogásba Cal.
-Rendben. Nekem nyolc.- kiszállt a kocsiból. Ez kezdett rettenő gyanús lenni.
-De egy kocsiba nem csak négyen ülhetünk?- kérdeztem a srácoktól.
-A pénztáros megengedte.
Hát nekem rendben.

Mikor elindultunk enyhe gyanú fogott el azzal kapcsolatban, hogy nem ijesztő lesz ez az út hanem rémisztő.
-Ash, akkor egy sör délután?- kérdezte Luke a felszínes beszélgetést.
-Hát nem tudom. Lehet, hogy a csapos titokban kalóz és nem igazi sört csapol majd hanem szemgolyóturmixot ad.
-Lehetséges. Akkor menjünk le a strandra.- javasolta Cal, nekem meg kezdett kifordulni a gyomrom.
-De ott vannak Elvileg szirének.- mondta Mikey- Hallottam egy történetet...- kezdte és beértünk egy kísérteties "mélyhatású" részre-... Legendák szerint Sydney partjain egykor szirének tanyásztak. Réges rég élt egy halászlány, aki kedves volt és emberszerető. Egyszer kiment az apjával a tengerre. A lány egy erősebb viharban leesett a hajóról és vízbe fulladt. Az apa depressziósan tért haza és remeteként élt tovább. Ám amikor egyszer kiment a tengerre, megemlékezni lánya egy hónapos eltűnéséről, szirének bukkantak fel. Kövek emelkedtek ki a víz hullámai alól és azokon gyönyörű sellőlányok ültek. Mikor az apa meglátta lányát, kérdések nélkül a szirének közé ugrott. Az apa hajója üresen tért vissza. Egy mondat volt a hajó oldalába vésve:


"Cselekedett és mi megtettük."


Nem tudták, hogy mit akart üzenni a hajó. Évszázadokon át az emberek nem mertek a tenger vizébe menni. Féltek attól amik megölték az öreghalászt. A szirénektől.- fejezte be Mikey.
Síri csönd telepedett a kocsinkra, miközben a többiből velőt rázó sikolyok hallatszottak. Ez csak mese, ez csak mese.- skandáltam magamban.
Halk víz csöpögés hallatszott. Egy bal kanyar következett. Hátra néztem. Mi vagyunk az utolsó kocsi. Amikor előre fordultam apró sikkantás hagyta el a számat, mert láttam, hogy a balkanyar helyett jobbra kanyarodunk. Átmentünk valami hálón vagy függönyön.
A hideg, nyirkos alagútból átmentünk egy egy forró, eléggé száraz helyre. Mindenhonnan víz vagy gáz tört fel a talajból. Nagyon meleg volt. Azt hiszem, hogy Szellemvasutazni jöttem és nem szaunázni. Gyönyörű volt a 'kilátás'. Mintha egy vulkán belsejét járnánk körbe. Tátott szájjal élveztem az utat...mikor elkezdett szitálni az "eső". Aztán egyre erősebben csapott, mintha vödörrel öntenének le.
-Fiúúúú!- kiabáltam, mire csak egy adag röhögést kaptam válaszul prüszköléssel. Ők is a víz áldozatai lettek.
Én is csatlakoztam a röhögéshez, mert elkezdtük egymást fröcskölni. Aztán egyszer csak azt éreztem, mintha kioldódnának az övek, majd egy nagy zuhanás. És loccs.
Levegőt akartam venni, de nem tudtam, mivel vizet szívtam fel. Valami medence aljara kerültünk. Felrúgtam magam. Ahogy kidugtam a fejem nagy tapsvihar tört ki. Néztem én jó nagyot! Mindenhol röhögő arcok. Elég idiótán vigyorogtam mert elröhögtem magam.
Kikászálódtam a vízből. Egyből megpillantottam a szintén vizes fiúkat.
-Megvagytok?- kérdeztem vigyorogva.
Egyik sem válaszolt. Mind csak a pólómat nézte. Mi lehet rajta olyan érdekes? Lenéztem magamra. Ez a póló kurvára rám tapadt és kibaszottul átlátszott. Felnéztem és szembe találtam magam 3 csillogó szempárú és egy vigyorgó hímegyeddel.
-Tetszik a látvány?- röhögtem el magam.
-Nem rossz.- mondták.
-Hát ti merre mentetek el? És miért vagytok vizesek?- kérdezte Anne, Ash húga.
-Kisebb kitérőt tettünk.- mondtam. Elindultunk keresni kaját. Két óriás hamburger után és egy liter kóla után haza indultunk. A kocsikig mindenki poénkodott. A kocsifeloszlás ugyan úgy volt ahogy jöttünk. Eléggé vizesek voltunk öten ezért még egy fél órára kiültünk a vidámpark előtti kövekre. Mindannyian megszáradtunk. A kocsiba beülve a tökéletes nap feelingje szállt rám...már megint.



Nincsenek megjegyzések: